Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2009. júniusi üléséről
A Munkabizottság a legutóbbi ülése után hozzá beérkező kérdéseket tárgyalta az alábbiak szerint:
* A legfeljebb 32 A-es végáramkörökhöz tartozó leghosszabb lekapcsolási idők alkalmazása.
* Az áram-védőkapcsoló alkalmazásának követelményeiben mi tekinthető „általános használatra szánt” csatlakozóaljzatnak?
* Több kérdés hangzott el az EPH-rendszerbe csatlakoztatandó „idegen vezetőképes szerkezetek”-re vonatkozóan.
* Fogyasztásmérő alatti kötés.
* Ki végezheti az új villamos berendezések első vizsgálatát.
Részletek itt olvashatóak
| 
Sok ezekhez hasonló kérdést feltehetünk magunknak, és a válasz mindegyikre igen lesz ha cégünknél, telephelyünkön, lakásunkon elektromos berendezéseket használunk pl.(lámpatestek, dugaljak, számítógép, mosógép, mikrosütő, minden elektromos ipari gép szerszám stb.). Minden villamos szerkezetet (minden erősáramú gyártmányt, terméket, szerelési egységet) el kell látni közvetett érintés elleni védelemmel (érintésvédelem), ha a táplálást más villamos szerkezetről kapja. Ezt szabványok, jogszabályok írják elő, mint ahogy az érintésvédelmi felülvizsgálatok gyakoriságát is. Persze mindig vannak kivételek. Laikus szemmel nézve nem tudhatjuk mikor mi a helyes, ezért bízzuk inkább szakemberre ennek megítélését. Egy érintésvédelem nélkül üzemelő villamos berendezés meghibásodása esetén, nemcsak saját hanem kollégáink, alkalmazottaink, családtagjaink testi épségét is veszélyeztetheti, nem beszélve az anyagi kárról amit az érintésvédelem hiánya okozhat. Számítógép rendszereket tehet tönkre, üzemek eshetnek ki a termelésből. 